Felhő

Felhő

Globalizáció, erőből

2022. május 22. - Tamás bátya

Soros György nemrégiben beszédet intézett a nagyvilághoz, amelyből kiolvasható, tesznek nagy ívben Ukrajnára, az igazi ellenségük Kína. A Coviddal kapcsolatban is érdekes megjegyzések hagyják el a száját. Lássuk.

A XX. században két világháborút nyert a Deep State a világ többi országával szemben. Elvette szövetségesei hasznát, sőt, esetenként még magukat a gyarmataikat is. A győzelem után Németország pillanatok alatt regenerálódott és ismét Európa vezető gazdasági hatalma lett. Amíg Angliában az ’50-es években is jegyrendszer működött, addig a németek már rég a Britek életszínvonalának többszörösén éltek, vesztesként. Világossá vált, nem lehet háborúk útján uralni őket. A világ urainak taktikát kellett váltani. Talán a középkorúak emlékeznek arra, egészen a ’90-es évekig az antiszemitizmus nem volt téma vagy alig.  Igazán a rendszerváltás után kezdődött ez a hullám vagy divat, amikor Amerika megnyerte a hidegháborút és a világ egypólusúvá vált. Beköszöntött a Pax Amerikana, az amerikai béke és világuralom.

Csakhogy a világ uralása nem jelentett korlátlan gazdasági hatalmat. A jenkik számára a valódi győzelem, amikor minden haszon hozzájuk folyik, Kína, Európa, a Közel-Kelet valamint a világ többi része fedezi mértéktelen fogyasztásukat, az életszínvonaluk magasan tartását. Nekik csak arra kell ügyelniük, amit a Spártaiaktól és a Rómaiaktól lestek el, megfelelő fenyegetőerőt tartsanak hadrendben, amivel bárkire rá lehet ijeszteni, vagy ha kell, végezni. Ez rendkívül drága mulatság, de eddig megérte. Legalább is a Deep State számára. Mert mi, a többiek fizetjük. Ma az USÁ-nak 11 repülőgép hordozó áll rendelkezésére a hozzá tartozó flottával együtt. Ezen kívül a legtöbb, legdrágább és legkorszerűbb légiereje valamint óriási szárazföldi hadereje is van. Békeidőben miért van erre szükség? Mert ez a dollár fedezete.

A dollárt egy magáncég (maga a Deep State) bocsátja az amerikai állam rendelkezésére, kamatért. (Ezért van az egekben Amerika államadóssága.) Annyit nyomtat belőle, amennyit akar. A fedezet kérdése így megoldatlan. Kisinger ötlete volt a ’70-es években, legyen a biztosíték és érték mögötte az olaj. Mivel az arab államok olajával kikerülhető lett volna a rendszer, ezért az amcsik megkérték őket, ha lehet, csak dollárért árusítsák. A nyomaték kedvéért megduplázták az anyahajóik számát. Talán, így már érthető, miért kell egy ekkora flotta és egyes részei mit keresnek a Közel-Kelet környékén, állandóan és miért nem felelet meg Szaddam a demokratikus elvárásoknak, amikor Euróért akart olajat piacra dobni.

Európában a németek ellensúlyozása is nagyon fontos, mivel a német politika határozza meg Európáét. A németeket, mint nemzetet sarokba kell szorítani, fel kell bontani, le kell gyengíteni, akadályozni az oroszokkal történő közeledésüket. Mivel a média egy kiváló fegyverré vált az utóbbi időben a digitalizációs forradalomnak köszönhetően, ezért kézenfekvő a bevetése. Erre a legprímább ideológia az antiszemitizmus. A németeket a II Világháború óta bélyegzik ezzel szakadatlanul, de ipari méreteket a rendszerváltás után öltött. A Viasat és a NatGeo csatornáin napi szinten megy az agymosás, bárki meggyőződhet róla. A német kérdés megoldása egybevág a globalizáció céljaival. Az angolokat és franciákat a gyarmataik segítségével nemzetietlenítették, létrehozták amerikai mintára a kevert fajú, identitásmentes lakosságot, aminek azt az ideológiát adják be, amiből a legnagyobb hasznot remélik. A kevert társadalmak identitásmentessége, gyökértelensége biztosítja, a kiszolgáltatottságot a legdurvább ideológiákkal szemben. Az internacionalizmus jól kidolgozott stratégiája még a Szovjetek alatt került a repertoárba és az oroszajkúaknál 70 évig be is vált. Most továbblépnek és már a nemi identitásunkat támadják az LMBTQ-n keresztül. Az embert, mint pénztermelő munkaerőállatot (ala Bogár László) tudatlanságban és függésben kell tartani. Ezért, aki LMBTQ hívő vagy rajongó, az a globalizmus szekerét tolja. Bármennyire fáj, a férfiak nem szülőképesek és a család valóban egy nő, egy férfi és az általuk nemzett gyerekek közösségének intézményét jelenti.

A globalizálók kezében összpontosuló média a két világháborút a nemzetállamok nyakába varrta, ezzel akarván megszüntetni a konzervatív, nemzeti szemléletet és eszmét. Most már látható, a világháborúk kinek az érdekében jöttek létre valójában. A nemzetek ennek csak gátlástalanul felhasznált eszközei voltak. A világuralom útjában Kína áll, Soros is meséli, de ahhoz, hogy Kínát eltávolítsák, előbb az oroszokat kell kivenni a játékból. 1989-ben az USA átvette a világhatalmat, miként jött létre a kínai konkurencia?

Az európai rendszerváltással bekebelezték Európa keleti, addig a Szovjetek által uralt területeit is, itt is beindították a pénz kiszivattyúzását. Még az orosz területeket is meg tudták csapolni Jelcin alatt. Aztán jött Putyin, és a fosztogatás vége, de közben a gyártást kiszervezték Kínába, amivel a saját – amerikai – nemzetüket is kifosztották és kiszolgáltatottá tették. Ha egy ország nem önellátó, akkor ki lehet készíteni a hiánycikkein keresztül. Ezzel próbálkoznak most Oroszország kapcsán. Azzal nem számoltak, Kína egy másik világstratégiát követ. Nem akar egyik napról a másikra meggazdagodni. Áldozatot vállal, ami a fehér emberekre nem jellemző. A sárgák becsalogatták a nyugati ipart olcsóságukkal és lassan lemásolták a technológiájukat. Harminc, negyven évbe tellett, de meghozta az eredményeket. Kína magába szívta a tőkét és nem engedte ki, a technológiával egyetemben. Mint egy Gólem, nagyon lassan, egyre nagyobbra nőtt, egyidejűleg kielégítette az amerikai gazdagok igényeit, szemben az amerikai középosztállyal, a szegényekről nem is beszélve. A jenki középosztály sérülékennyé vált. Ha a jogaiért és a béréért lázadni merészel, azzal fenyegethetik, kiviszik a megrendelést Kínába. De ezzel a tőke, a Deep State is csapdába lavírozta magát. Függésbe került Kínától, aminek nincs alternatívája. A saját mohóságuk eredménye.

A jelenleg éledező újkonzervatívok ezt a doktrinát kezdik leleplezni. Az érzékelhető "liberalizmus" valójában nem más, mint a globalizáció fedőideológiája. Három fajta liberális létezik. Az egyik, aki nem lát át a szitán és beetették a médiumok. Számára a megfelelési kényszer erősebb a józan eszénél. Például, Pride-ra jár, ami egyértelműen saját létszervezési-, és túlélési elveit hazudtolja meg. A másik született „liberális”, azaz aberrált. Sosem lesz képest beilleszkedni a normális társadalomba, de elvárja annak összes intézménye illeszkedjen és alkalmazkodjon aberrációjához. Ez még szerencsére itt, lehetetlen. A harmadik a legveszélyesebb típus. Velejéig romlott. Tudja, a liberális hozzáállás puszta árulás. A nemzetét és a nemi identitását kell elárulni hozzá. Ezért cserébe jutalmat, részesedést vár a globalistáktól. Pontosan tisztában van vele, a kisebbségért való aggodalom nem más, mint hipokrita képmutatás, amibe a globalisták a kirekesztő elveiket csomagolják. Soros is jól példázza ezt. Miközben arról szónokol, mennyire a szabad verseny és a magáncégek híve, közben nem árulja el valódi szándékait. Ugyanis a magáncégeken a saját és főnökei befektetéseit érti. Ők aztán nem engednek oda senkit a jól tejelő üzletekhez, azonban mélységesen sérti őket, ha más teszi ezt velük fordítva. A szabad verseny így azt a fajta gátlástalanságot jelenti, ami a felvásárláson, a kishortoláson és a tönkretételen alapszik. Ergo, Kínában nem a Deep State játékszabályai szerint játszanak és ezért képtelenek oda behatolni sikerrel. Gyuriék részéről ez megbocsáthatatlan, halálos bűn. Soros hosszasan ecseteli egy ingatlan cég bukását is, ami valószínűleg saját vagy gazdái befektetése, amit jó érzékkel a kínaiak kijátszották. Ezért Hszi Csi Pingnek el kellene vinni a balhét. Csakhogy nem fogja. Gyurkáék bukják a lóvét és ez annyira fáj nekik, még egy nyilvános, nagy ívű hazugságot is az arcára vesz. Bár, neki már így is rengeteg van rajta, nem oszt. Apropó Soros.

Soros, aki filantrópnak állítja be magát, miért is keveredik politikai területre? Mi köze neki egy ország, a világpolitika ügyeihez? Ki választotta meg arra, hogy képviselje?

Hosszan ecseteli, Tajvant meg fogják védeni a Kínai agresszióval szemben. Miért is? Mi közük hozzá? Ismét a világhatalmi befolyás és erőszak, ami csak Amerikát illeti, áll a háttérben. Ez fontosabb az Ukránok vérénél, ezért nem avatkoznak be komolyabban. Hiszen, ha közvetlenül támadnák az oroszokat, azt meg Kína nem fogja hagyni. Oroszország Kína szomszédja, pontosan tudják, ők állnak a tápláléklánc végén, amit az Amerikaiak szeretnének bekebelezni.

A Covidról csalódottan mesél. Azt várták tőle, belebukik Hszi Csi, de nem bukott. A „diktátor” nem átallott egy vakcinát létrehozni, ami működött, de az nem lesz jó a többi változat ellen, reméli a filantróp. Hoppá! Akadnak, akik meg vannak róla győződve, a Covid egy mesterségesen létrehozott vírus. Csak nem?

Ukrajnában háború folyik, amivel Németországot és Oroszországot szembefordították egymással. Mindezt azért, hogy a nagy szövetség Európa, Oroszország és Kína között ne jöhessen létre. Az amerikai héják családjai, akik 1918-ban átvették az irányítást a világ felett, most is meg akarják tartani hegemóniájukat. Nem engedik a koncot, továbbra is jól akarnak élni az általunk megtermelt javakból. Ha Putyin győz, elveszthetik tekintélyüket az arabok és Kína előtt. Bedőlhet a dollár és eljöhet az a világrend, amit már nem vezényelnek.

Egyesek nem érzékelik az Amerikai hegemónia veszélyeit, mivel senki nem hívja fel rá a figyelmet. Erről nehéz is meggyőző érvekkel előállni, de ahogy az olajjal csinálták évtizedekig, azt tennék a világgal is. Monopolizálnák. Az olajárakon jól látszik, amikor kedvük szottyan felemelik, amikor akarják, kicsit lejjebb engedik. De, ha monopólium lesz, - most az oroszok és Irán miatt nem teljesen így van -  akkor nem fog lejjebb menni egy centet sem. Ki tudja azt ellenőrizni, hogy a világpiacon miként alakul a kereslet? Senki. A saját médiájuk, gazdasági „szakembereik” ezt mondják. Azaz annyira hiteles, mint amikor a Moodys felértékelte, a legajánlottabb kategóriába helyezte a Lehman Brothershers-t, kettő nappal annak csődbemenetele előtt. De mondhatom példának saját országunkat is. A rendszerváltáskor amerikai érdekszférába kerültünk. Azóta hatalmasat emelkedett az életszínvonal? Vagy Közép-Amerikában? Az is a fennhatóságuk alatt áll. Ha a jenkik kezébe kerül a világ, garantálni fogják, ne emelkedjünk, sőt, ott leszünk, ahol Honduras vagy Guatemala.

Az említett Soros videó:

https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=suMviHNNk2U&feature=emb_logo&fbclid=IwAR3kSEcQcWNv-7eEEubklOoQ_fhzc6bpGCuLBz83cjK82WvUyCbiyE6VE5k

Európa eszetlen öngyilkossága

Az Unió lassú folyamattal jött létre, több stádiumon ment keresztül, amíg a Deep State felismerte a kihagyhatatlan lehetőséget benne. Számukra egyszerűbb egy központot irányítani, mint a sok kisebb államot, egyenként. Mostanra teljesen átvették a hatalmat felette. A folyamat az első világháborúval indult, aztán a másodikban fejeződött be. A kétszer győztes Franciák és Angolok gyakorlatilag elvesztették függetlenségüket és gyarmataik feletti uralmat. Az önzetlen szövetségesi segítség mégsem volt ingyen, az amerikai pénzszivattyúk rájuk kapcsolódtak és nekik termelnek azóta. Függetlenedni nem szabad, mindig ott áll felettük a nagytestvér és vigyáz arra, nehogy eszükbe jusson ilyen csúnyaság. Természetesen a bivalyerejű németek is így jártak. Kettőt vesztettek, mégis az Unió ereje és a motorja lettek. Az Euró szinte a saját pénzük, de az amerikai katonák ott állomásoznak a területükön, ideiglenesen.

Miután az Amcsik megnyerték a hidegháborút is, Jelcin alatt szétlophatták a Szovjetúnió bomló hulláját, beleértve a szövetségeseiét is. Ezt nevezték az enyhülés időszakának, azonban jött Putyin és beszüntette a garázdálkodást. Azóta ő a patás ördög. Az oroszok elkezdtek önállósodni, erősödni és rá-, rácsaptak az amerikai kezekre, amelyek gátlástalanul turkáltak a zsebükben.  Hodorkovszkijt, legkiválóbb ügynöküket Vlagyimir lecsukatta, ezzel majdnem teljesen elvágta a pénzáramlás csatornáját kifelé. Innentől kezdve tűrhetetlené vált a demokrácia őrei számára és célponttá tette magát, valamint engedetlen országát.

Amerika saját hatalmi territóriumának tekinti Európát, ami az utóbbi időben felhőtlen és prosperáló gazdasági kapcsolatokat épített ki Putyinnal. Ezt az amerikaiak mögött álló mélyállam nem nézte jó szemmel. Náluk alig akad szénhidrogén, míg az oroszoknak kimeríthetetlenek a forrásaik. Ekkor találták ki a zöldpolitikát, az oroszok és kínaiak gazdagodásának ellenszerét. (lásd: https://felhom.blog.hu/2021/02/05/elektromos_vilaghaboru ) Ugyanis, ha a ruszkiknál emelkedik az életszínvonal, akkor felvásárolják a német – és egyéb Uniós - termékeket, autókat, luxuscikkeket, amitől a németek még jobban megerősödnek. Az EU gazdasági potenciája nem lehet annyira erős, hogy függetlenedjen az amerikai helytartóktól. Ha Oroszország és az EU összefog, akkor simán megelőzhetik az amerikai gazdaságot. Ez Amerika lecsúszásával, szegényedésével és világdiktátori potenciáljának visszaszorulásával járna, ami súlyos folyamatokat indítana be. Elveszítené tekintélyét az arab világ felett. A dollár bedőlne, mivel a fedezete az arab olaj, amit csak dollárért szabad értékesíteni. Ha az arabok fütyülnek erre, akkor pénzügyi csőd következik. Az Amerikai világbirodalom, ami a mélyállam fennhatóságát jelenti szinte minden ország felett, megbukna. A Deep State képtelen lenne lerabolni a gazdagabb országokat, ahogy most.

Az Ukrajnában létrehozott proxiháború előkészítése régóta folyik. Az Amcsiknak mindenképpen éket kellett verni Putyin és az EU közé. 2014-ben a Majdan-téri forradalommal az USA átvette a kezdeményezést és behatolt az Orosz érdekszférába. Ahogy Friedman mondta, „az ellenfelet ki kell billenteni az egyensúlyából”. Ezt tették, majd vártak, hogy a provokáció meghozza az eredményét. Már akkor majdnem sikerült, de Merkel átlátott a jenki szitán és kiegyezett Putyinnal. Nem sikerült háborút generálni. A provokációt folytatni kellett, hogy az oroszok mindenképpen meghúzzák a ravaszt. Meg is tették, mert más utat nem hagytak nekik. Kiderült, a támadásra még a nagy tervezők sem számítottak és most állnak döbbenten. Csak az ukránok szuicid hozzáállásán múlik a siker, de az egyre távolabb kerül, mivel a szankciók, egyelőre, nem hatnak. Sőt, elkezdtek a visszájukra elsülni.

Az amcsiknak van egy ütőkártyájuk, ami sztenderd a repertoárukban. A megvett európai politikai vezetők. Ursula von der Leyen és a Soros ügynökök a nyugati médiumok segítségével mossák át az Európai választók agyát és készítik fel őket az életszínvonal rohamos romlására. Olyan hatékonyak, hogy a polgárok észre sem veszik, mi folyik a rovásukra. Csupán azt az eléjük vetített képet látják, amin Putyin vicsorog és gyilkol szakadatlanul. Eszükbe sem villan, hogy saját érdekükből, kritikusan megvizsgálják a problémát. Ugyanis, ha átgondolnák és nem engednének a mentális erőszaknak, rájönnének, minden a rovásukra megy és pont fordítva ültették őket a lóra. Ha az oroszok oldalára állnának, nem kellene lemondaniuk semmiről, ami eddig megvolt nekik. Amerika gyenge két globális játékossal szemben, főleg, hogy Kína sötét ló. Mi van, ha nem hozzájuk csatlakozik? Három egy ellen.

A kép, amit a nyugatiak látnak, az Oroszok szétkapják a békés Ukrajnát. A korábbi amerikai provokációkról, az elbillent erőviszonyokról, a valódi világuralmi törekvésekről hallgat a sajtó. Globális egyeduralomra való törekvéssel vádolják Putyint azok, akik már kétharmad részt birtokolják a Földet és lakosságának javait. Amit szabad Jupiternek, ügye?  Azt is próbálják beadni, hogy Putyin beteg, remeg a keze és el akarja foglalni Berlinig a kontinenst. Mindent rázúdítanak, kétségbeesetten, ahogy korábban Szaddamra. Az igaz volt?

Ukrajna Uniós és NATO tagsága is napirenden van. Egy félbarbár országé, ahol kiirtják, fenyegetik, törvényekkel korlátozzák a nemzeti kisebbségeket (Mikor volt ilyen utoljára?). De ezzel is csak a rivális Uniót gyengíti az atlanti barát. Az amerikai doktrina ebben sem különbözik a korábbitól, saját érdekeik a legfontosabbak és az, hogy mindig mások fizessék a cechet. Európa fedezi majd az amcsi életszínvonalat és Ukrajna újjáépítését. Mert az európai ezt már két világháborúban kifizette, miért ne tenné a harmadikban is? Most lemond az orosz piacokról és az orosz nyersanyagokról, önként és dalolva, hatalmas rést ütve saját gazdasági felépítményén. Semmivel sem lesz képes pótolni ezeket. Beleegyezne a drágább energiahordozók beszerzésébe, ami a jelenlegi gazdasági versenyben – például a Kínaiakkal – szintén felér egy öngyilkossággal. A drágulást, mint elkerülhetetlen tényt tálalják, miközben, dehogy. Miért kell nekünk szankcionálni az oroszokat? Semmi közünk Ukrajnához. Akkor miért küzd Európa az oroszok ellen? Miért nem tisztázza azt, hogy ebből mi ki szeretnénk maradni? Ukrajnában csak amerikai érdekek vannak. Ha az európai vezető politikusok bevallanák, hogy mindez amerikai nyomásra történik, akkor legalább a közvéleményre hivatkozva megóvhatnák saját kontinensüket a válságtól. De pont az ellenkezőjét teszik. Minden annak érdekében történik, hogy Amerika zsírosra hízzon Európa eddig megtermelt javain. Európát pont saját politikai elitje árulja el éppen.

Az EU szankciói végképp végezni fognak saját gazdaságával, miközben a ruszkik degeszre keresik magukat a gázon és olajon. Már most, májusban produkálták a tavalyi, teljes árbevételüket. Azt is elfelejtik, hogy polgáraik szívósabbak és kevésbé érzékenyek az életszínvonalukra, mint a nyugatiak. A fagyi kezd visszanyalni. Az Unió olyan ütemben teszi tönkre magát árulóinak köszönhetően, hogy már az amerikai pénzügyminiszter is figyelmeztetett, hagyják abba. Ugyanis, ha Európa bedől, akkor az USA felvevőpiacai is megreccsennek. Nem lesz kire rálőcsölni a palagázt, és a tankerolajat. Sőt, akkora áremelkedést produkálhat a fekete arany, ami már a tengerentúli piacnak is megárt. A jenkik hátba szúrták magukat, Európa haldokló testével. Ez komoly fordulat az ügyben és azt is jelenti, az amcsik kifogytak a munícióból, Oroszország és a háttérben rájuk fogadó Kína nyerésre áll. Az egypólusú világrend végóráit éljük.  

Mit akarnak az oroszok?

Oroszország csőrét 2014-óta piszkálja Amerika. A Majdan téren kezdték (Viktoria Nuland elszólása, 5 milliárd dollárba került) aztán lépésről, lépésre provokálták őket tovább. A nyelvtörvény, biolaborok, a Donbasz és Luhanszk népirtása, NATO csatlakozás és nukleáris fegyverek telepítése, egyértelműen háborúhoz vezetett. Most, hogy szügyig benne vannak, mivel lehet számolni?

Putyin megöregedett, nem látja át, ez már nem korszerű. Nem lehet lerohanni egy országot megfelelő legenda nélkül. Az amerikaiak mindig előkészítik a támadásaikat, a média folyamatosan gyalázza, rágalmazza az ellenfelet. Irak esetében 1 évig tömték napi szinten az emberek fejét, mindig újabb és újabb hazugságot generálva, amíg el nem érkeztek a „tömegpusztító fegyverek birtoklásáig”. Produkáltak kurd halottakat, akiket mérgesgázzal gyilkoltak meg. Minden amerikai és angol politikus megesküdött nyilvánosan, hogy Husszein atomfegyverekkel fenyegeti a világbékét. A látható tények az iraki terroristák és megtestesülésük, Szaddam ellen szóltak. Annyira felhergelték a fehér közvéleményt, hogy ujjongva vártuk az átkozott kis barnák kinyírását. Ez meg is történt. Tönkretették, kirabolták Irakot évtizedekre, ordas hazugságok mentén. Óvatos becslések szerint 1 millió iraki (https://index.hu/kulfold/rkbsh3913/) halt bele. Aztán 10 évvel a háború után Toni Blair bevallotta, amit minden gondolkodó sejtett, hazugság volt az egész. Soha nem találtak tömegpusztító fegyvereket Irakban, azóta sem. De most már kit érdekel?

Amennyiben Putyin korszerű lenne, ő is egy Majdan téri ellenforradalommal próbálkozott volna. De, valószínűleg, a CIA már nagyon figyelt, vigyázott erre. Nem lehetett más választása az oroszoknak, mint minél előbb lerohanni az ukránokat, amíg fel nem fegyverzi őket még jobban Amerika.

A villámháborús terv nem sikerült, nem álltak át, nem adták meg magukat. Az oroszoknak ezt a gyengeséget feledtetni kell, mindenáron felül kell kerekedniük, különben, nagy baj lesz belőle. Ha vereséggel távoznak a hadszíntérről, az amerikaiak és az ukránok vérszemet kapnak. Ukrajna azonnal csatlakozni fog a NATO-hoz, vagy legalább megpróbálja. Mivel – ebben az esetben - az oroszok vesztésbe kerülnek, Amerika nyomására fel is fogják venni. Az oroszok alárendelődnek és az USA innentől kezdve eljut ahhoz a tervéhez, hogy feldarabolja Oroszországot illetve végleg elszigetelje Kínát a szövetségesétől. Ne feledjük, már csak az Oroszok és Kína áll ellen az Amerikai világuralmi törekvéseknek. Lásd itt: https://felhom.blog.hu/2022/04/27/meszaros Különös, hogy az utóbbi időben több forradalom tört ki Oroszország körül. Egymás után jött az Ukrán, Belarusz, Kazhsztáni, Grúz, Örmény, Abház zavargás, amelyek gyanús körülmények között indultak be. Egyes országok NATO tagságát is belengették az Atlantisták.

Az oroszok nem veszíthetnek, mert az a vég kezdete lenne számukra. Kizárólag az jelenthet győzelmet, ha Ukrajnát átállítják a saját oldalukra. Ez pont a támadás miatt szinte lehetetlen. Zelenszkij népszerűségét maguk a fegyverek futatták fel 10-ről 90 százalékra. Amennyiben Putyin ismét a vazallusává akarja tenni Ukrajnát, akkor ki kell ütni a nyeregből a jelenlegi politikai vezetést. Ez, most nem fog menni, az amerikaiak sem hagyják, hiszen pont azt teszi, amit akarnak. A helyzetet csak azzal tudja überelni az agresszor, ha feldarabolja az országot. Nem maradt más választása. Ukrajnát minél több és minél kisebb darabra kell tördelni. Ha ütőképes erő, méret marad az ukránok kezében, akkor ebből évtizedekig tartó, folyamatos háború lesz. Ráadásul, ott maradnak a háttérben a jenkik, akik nem fogják elengedni a csontot. Azzal, hogy Oroszország belefutott ebbe a háborúba, igazolja az amerikai világstratégák (alávaló) „zsenialitását”. Putyin bekapta a legyet, amit 2014-ben lógattak be neki. Nem hagytak neki más választást.

Mészáros

Az emberek jó része manapság már felismeri, világunk fel van osztva a nagyhatalmak között. Ebben a helyzetben miért gondoljuk azt, hogy az amerikai elnyomás jobb, mint az orosz?

A közvélemény előtt sosem titkolták, hogy Jaltában a két „nagy” megegyezett Európa és a világ felosztásáról. Mindenki tud róla, de kevesen fogják fel, mit jelent. Az Amerikaiak és a Szovjetek határozták meg, melyik ország tördelhető fel és melyik nem. Hol, ki, kit foszthat ki és ki, kivel kereskedhet. Amit ez az egyezmény nem szabályoz, azt az alkalmi erőviszonyok döntik el, de csak is kizárólag a két vezető hatalom között vagy engedélyével. Mivel az egyezmény a II. VH vége előtt, 1945 februárjában köttetett, ezért ma már nem teljesen aktuális. A Szovjetek szétestek, meggyengültek és visszahúzódtak Oroszországba. Kína akkorát nőtt, amire akkor nem számítottak. Ez az apróság is borította az egyensúlyt. Kína az USA nyomában liheg a gazdasági pozíciót tekintve, de a tendenciák mellette szólnak. Néhány év és az élre tör. Amerika nem az a világhatalom, aki ebbe egykönnyen belenyugszik. Számára csak az a lehetőség kínálkozik, ha Kínát meggyengíti és megakadályozza összefogását a harmadik helyre szorult oroszokkal. Európát, az Ukrán háborúval jó időre elintézték.  

Mi, Európa az Uniót beleértve az Amerikai uralom alá tartozunk a rendszerváltástól. 1989 volt az a pillanat, amikor ez bekövetkezett. Az életszínvonalunk rakétaként kilőtt és gazdasági szárnyalásunk megfékezhetetlenné vált. Vagy nem?

Az amerikai doktrina alapvetően különbözik az orosztól. Amíg a gyarmatok virítják a lóvét, addig senkit sem érdekel, mit beszélnek. Szidhatják az USA elnökét, polgárait, bárkit, akit akarnak, lényegtelen. De, ha elzáródnak a pénzcsapok, akkor jön a demokratizáció, felszállnak az F-16-osok, kő, kövön nem marad. Az oroszoknál számít a lojalitás. Nem baj, ha a baráti állam nem tud annyit fizetni, csak ne legyen áruló és ne gondoljon rosszat a daragíje drúgiról. Azok közé tartozzon, akik nem szövetkeznek ellenük, a pénzkérdést meg megoldják valahogy.

Az amerikaiak mellett szól az is, hogy nem tartanak diktátorokat. Totális demokrácia és igazságosság jellemzi regnálásukat – áltatják magukat többen. Ennek a legendának ellentmondanak például a Chilében és Iránban lezajlott események. Pinochet tábornok amerikai támogatással úgy tette el láb alól demokratikusan megválasztott főnökét, Aliendét, ahogy kell. 17 évre jegelte is a demokráciát, amiért az Amerikaiak egy pillanatig sem reklamáltak. Hogyne, hiszen a CIA szervezte az egészet. Nem hiányzott nekik egy szocialista fordulat Dél-Amerikában. Iránban Mohammed Mosszadek majdnem hasonlóképpen járt, megbuktatta a CIA és az MI6 közös akciója, a Majdantéri körülményekhez hasonlóan. Reza Pahlavi sahot tették a helyére, az irániak életszínvonala süllyedni kezdett. Az amerikai pénzszivattyúkat rákapcsolták az országra. Tehát, az a legenda, hogy Amerika a demokrácia barátja és a diktatúra ellensége, egész egyszerűen nem igaz. Mértéktelenül gátlástalanok, minden ráfér az arcukra, miközben a jó srác képében szeretnek tetszelegni. Az USÁ-t 1913 óta ugyan az az érdekcsoport vezeti, aki a FED-et (Amerikai Nemzeti Bank) is megszerezte ebben az évben. Az elnökök csak bábuk a kezükben. Valóban demokrácia Amerika?

De nézzük meg ugyan ezt a saját bőrünkön. Amikor a ruszkik feladták és rendszerváltás címén kivonultak, akkor mi az Amcsi érdekszférába kerültünk. Azóta Kánaán van? Rohamosan nőtt az életszínvonal? Hova vándorolt a valódi haszon? Ekkora mennyiségű pénzt csak úgy lehet meglovasítani, ha a nagyhatalmak hozzájárulnak, azaz részesednek belőle. Ebben az időszakban csak jenki befolyás lehetett Európában. Akkor?

Az USA a világ bármelyik pontján beavatkozhat, több, mint száz külföldi támaszpontja van a világ minden táján, a bolygó túloldalán is. Az oroszoknak egyetlen egy, Szíriában. Nemrég még ezt is fel akarták számolni a kedves demokraták, ki is robbantottak egy polgárháborút és destabilizálták az egész arab világot, Arab tavasz fedőnéven. Az amerikai beavatkozások fedett akcióval mennek végbe, erős médiatámogatással. Ahova a küldetésük szól, ott bizonyítottan terroristák, vademberek élnek, akikért sosem kár. Kizárólag a jó ügy érdekében gyilkolják halomra a gonoszokat, akár a mesében. A vélemény- és értelmezési diktatúra a kezükben van. Ezek az alattomos, alig érzékelhető, láthatatlan fegyverek lassan többet ártanak, mint az atomcsapás. A megvezetett tömegek maguk és önként hajtják igába a fejüket a „jó” és az „önzetlenség” benyomását keltő maszlag hatására, ami ellen védtelenek. Hoolywood is önti ránk az érzékenyítő agymosást, ahol a jófiúk mindig nyernek, - és újra megmentik a világot, de csak az érdekünkben.  

Az oroszok ezen a terepen is alulreprezentáltak. Nem járják be a világot a jobbító szándék kedvéért, nem avatkoznak be a Föld másik oldalán és nem gyártják nekünk arról a tömegkultúrát, hogy miért jobb a putyini elnyomás, mint a többi. Háborúkat kizárólag szomszéd országokkal vívnak, érdeksérelmeik okán. Hogy ezeknek az ügyeknek a háttérében, felbujtóként ki áll, azt bízzuk mindenki fantáziájára.

Az orosz ipar nem hadigazdaság. Az amerikai viszont igen. Ha Amerika nem tud jelentős mennyiségű fegyvert gyártani, akkor súlyos válságba kerül. Nem véletlen, hogy az újkori történelem egyetlen USA elnökét, aki nem háborúzott, Donáld Trumpot a háttérben regnáló erők úgy távolították el a hatalomból, mint egy kutyát. Az Atlanti hadiipar étvágya kielégíthetetlen, így globálisan, az egész bolygón igyekszik üzletelni. Ehhez jó kis háborúk kellenek, hatalmas technikai veszteségekkel megspékelve. Ezért nem véletlen, hogy Afganisztánban ott maradt az amerikai haditechnika. A veszteséget újra kell gyártani, míg az afgánok, ha használni fogják – és miért ne tennék – a karbantartás és az alkatrészpótlás okán szintén vásárlókká válnak. Két légy, egy csapásra. A II VH. óta kirobbant háborúk 70-80%-áért az USA felelős közvetlenül vagy közvetve. Fontos megjegyezni, ennek hasznát nem az amerikai társadalom élvezi, hanem azok, akik a hadiipart birtokolják. Ne legyen illúziónk, jelenleg az ukrán vér is önnön befolyásuk érdekében folyik, és addig folyatják, amíg fel nem futnak a gazdagodási mutatóink, kizárólag Ukrajna és a világ érdekében.

A végére a legfontosabb, az oroszok nem törekszenek világuralomra, de még a közelébe sem kerültek. Semmiféle erre utaló jel vagy tény nem mutatható ki. Azonban az elképzelhetetlen, hogy a világuralmi törekvések mögött az amerikai vidék farmerjai állnak. Az amerikai szupergazdagok érdekei leválnak a hétköznapi társadalomról. A két érdekszféra párhuzamosan létezik és a hatalomgyakorlók alaposan kihasználják a közösséget. A költség az adófizetőké, a haszon a bankoké. Ne legyen illúziónk, offshore vállalkozások, nem fizetnek adót.

Ez a réteg az I. VH.-ban átvette az irányítást Európa, Afrika, Ausztrália és Kis-Ázsia felett egy huszár vágással. A vérrontás legvégén szálltak be a háborúba és a győzelemért cserébe igényt tartottak szövetségeseik hatalmi befolyására és kifosztási jogosítványaira. Megszerezték a világ kétharmadát, bagóért. A II. VH-ban pedig Ázsia kapujára és erőgépére, Japánra tették rá a kezüket. Azóta azt kommunikálják, a világbékét a Szovjetek, most az oroszok fenyegetik. Sajnos, sokan beveszik ezt a hazugságot.

A mélyállam, a deep state nem elégszik meg ennyivel. A hidegháborút is megnyerték, így már szinte az egész világot bekebelezték. A totális győzelem kapujában állnak. Már csupán Oroszországot és Közép-Ázsiát kell behúzniuk, hogy minden felett uralmat szerezzenek. Ismét ugyan oda lyukadunk ki, a világkormány alakítása karnyújtásnyira került. A mohóság és a hatalomvágy minden ember életét simán tönkreteheti. Döbbenet, hogy most bolygónk szabadságért az oroszok küzdenek, helyettünk is, miközben kötelező kórusban gyűlölnünk őket.

Agresszív áldozat

Mit követel a jelenlegi politikai kultúra? Bárány szelídséget és teljes odaadást. De ezt az attitűdöt speciel csak ránk, európaiakra szabtak. Nekünk kell befogadni, tűrni, alázatosan viselni, sőt, félretenni még a túlélési reflexeinket is.

Történt egyszer, hogy egy Názáreti Jézus nevű arámi férfit szelídsége és bölcsessége ellenére keresztre feszítettek azon a bizonyos Koponyák hegyén. Ezzel meg is oldódott csendes lázadásának kérdése, gondolták azok, akik megfeszítették. Ami ez után következett, elemi erejű pszichikai, politikai, társadalmi hatást gyakorolt az egész civilizációnkra. Jézus halálában erősebb és legyőzhetetlenebb lett, mint életében. Bár három és fél évszázadba telt, de maga alá gyűrte kivégzői birodalmát és fölébük kerekedett. Nagy Konstantin idejében államvallássá lettek Jézus tanai. De mi volt a titka, amivel ezt elérte?

Az áldozat ereje és tiszteletteremtő képessége csodákra képes az emberi pszichében. Az áldozat nem lehet rossz, hiszen vele szemben követnek el erőszakot. Az áldozat kultuszt Jézus fejlesztette tökéjre hívei segítségével. Csakhogy Jézusnak nem voltak mögöttes szándékai, nem használta saját áldozati hozzáállását egyéb célokra, nem pózolt vele. Tisztán és világosan kommunikált, legfőképpen nem vált agresszorrá, nem kényszerített senkit véleménye megváltoztatására vagy a sajátja átvételére.

Jelenleg megfigyelhető egy véleménydiktatúra, amit a main stream médiák egyöntetűen képviselnek. Mindent úgy kell elfogadni, ahogy ők látják vagy láttatni akarják. Ha nem, jön a ne mulass.  Céljaiknak megfelelő áldozatot, pl. egy kisebbséget vagy kiszolgáltatottnak ábrázolható tömeget választanak és a védelmükre kelnek. Ha valaki ezt nem akceptálja, vagy felmutatja a folyamat káros következményeit, akkor elkezdik agresszíven agresszornak címkézni, a végletekig üldözni. Ilyen az, amikor a külügyminiszterrel pl. a BBC megpróbálja kimondatni, hogy mi (a Magyar nemzet) nem vagyunk demokraták és a miniszterelnök diktátor. Három demokratikus választás után! Ebben a folyamatban tetten érhető, a médium nem objektív közvetítőként kíván fellépni, hanem saját koncepciójára próbálja alakítani a valóságot, még ha az tiltakozik is ellene. Ergo, nem közvetítő – ami a feladata lenne, hanem formáló erő. Objektum helyett szubjektum. Nem a keresztre kerül, hanem felszegel valakit, miközben azt hazudja, a többséget védi.

Honnan vették a mintát? Persze, hogy Krisztusról. Csak Krisztus nem egy lefojtott agresszor volt, hanem az, aki. Sosem játszotta meg magát. A média utasításra cselekszik, hiszen, ha nem ezt tenné a valóság és az igazság érdekelné. De egyértelműen nem. A finanszírozó a megrendelő, aki saját céljaira használja. De ki bírna ennyi médiát pénzelni? Már pedig a legtöbb médium egyen hazugságokat közvetít.

A hírek, folyamatok interpretációja hatással van az életre és a gazdaságra. Éppen ezért busásan megtérül a befektetőknek. A tőzsdét, pénzügyeket, a politikát is lehet vele befolyásolni, sőt, személyes leszámolásokra is alkalmas. A közösségi médiával együtt igazi atomfegyver. Az emberek arra trenírozottak, hogy mindent elhiggyenek az orgánumoknak. Amit bemondanak a tévében az megcáfolhatatlan, hiszen hivatalos álláspont. Ha a kormány azt mondja, hogy afgán kecskepásztorok utasszállítókkal rodeóznak az égen, az bármennyire hihetetlen, mégis valóssággá válik. Egyszerű tömegpszichózis. J. P. Morgan is így nyírta ki a vetélytárs bankokat, elterjesztette, fizetésképtelenek. Mivel bennfentes és befolyásos volt, ezért elhitték neki és minden előzmény nélkül elindult a nagy gazdasági világválság, 1929-ben.

A jelenlegi kormányt diktatúrával vádoló külföldi sajtó a 2006-os valóban diktatórikus események idején semmiféle részvétet nem tanúsított a véresre vert magyar nemzet kapcsán. Sőt, amennyire csak tudta elhallgatta azt, a helyi kirendeltség pedig még asszisztált is hozzá, sőt, ők robbantották ki azzal, hogy megtagadták a petíció beolvasását. De ugyan ez történik a francia sárgamellényesekkel. Ki dönti el, hogy ki mellett szállnak síkra és kit hagynak vérbe fagyva, a részvét semmi jelét sem mutatva a valódi mártírokkal szemben?

Ha megfigyeljük a tendenciákat, akkor jelenleg a legfőbb csapásirány a nemzetietlenítés és a társadalmak számukra kedvező átformálása. A nemzetállamok és nemzeti törekvések megbélyegzése (fasizmusnak nevezett) nácizmussal valamint az LMBTQ kisebbség és a migráció támogatása. A nemzeti összetartozás felbontása a legfontosabb globalizációs törekvés. A multinacionális vállalatok és vállalkozások államok fölé emelése, kivonása a lokális szabályozások, törvények alól valamint egyre erősebb politikai érdekérvényesítő képességgel történő felruházásuk. Ezzel tudják maximalizálni a profitot valamint kikerülni a kényelmetlen választási lehetőséget. Ha megfigyeljük, akkor ez mind a monopolizáció irányába hat és egyre inkább elvonja a szabadságjogokat. Egy új feudális birodalom épül, de már világszinten. Mindenekfelett álló, érinthetetlen világhatalom, mely messze nem demokratikus, sőt, diktálni akar, mindenben. Még Trumpot is el tudták hallgattatni sőt, intézni, pedig neki megvoltak az anyagi forrásai. Ez a véleménydiktatúra nagyobb és erősebb a föld legtöbb entitásánal. Valószínűleg nincs nála hatalmasabb és vetélytársa csupán Kína lehet, ami ellen küzd is rendesen.

Az LMBTQ kisebbség és a migráció támogatása is ide kapcsolódik, egy irányba mutat. Ha a társadalmakat felhígítják képtelenek lesznek védekezni a globális el- és lenyomás ellen. A szexuális deviancia ráadásul a keresztény erkölcsöt is rombolja - a muszlim bevándorlás dettó. A keresztény erkölcs visszatartó, kijózanító erő lehetne. Ezt a gátló tényezőt igyekeznek minden eszközzel kivezetni. Miért van az, hogy mindennek az eredője a világkormány létrehozására mutat és miért áll minden erre valló folyamat hátterében az USA? Jobban mondva, ez nem az amerikaiak érdekét szolgálja, hanem egy olyan társaságét, akik az Egyesült Államokból irányítanak, és a társadalmukat használják gazdatestnek.

A megcélzott helyeken a felbátorított kisebbségek kezdik átvenni a többség szerepét és elbitorolják annak jogait. Megfigyelhető, hogy a többségi társadalomban hatás alá kerülők egyre többen lesznek és megfordul a működésük az agymosás hatására. Feladják jogaikat és behódolnak. Úgy kezdenek viselkedni, hogy megfeleljenek a média által diktáltaknak. Pont azokat igyekeznek kirekeszteni, megcímkézni, dehumanizálni saját maguk közül, akik lázadnak a minoritás túlterjeszkedése ellen. Az önfeladás és megfelelési kényszer elvégzi a dolgát a legyengített társadalomban. Az áldozat szerepben tetszelgő, felhergelt kisebbség pedig egyre agresszívebben és egyre gátlástalanabbul követelőzik, a többség rovására.

A globalizáló világerő megtévesztésre játszik. Csak hazugságokkal és félrevezetéssel tudja elérni céljait. Azért, mert azok a többségre nézve hátrányosan hatnának. Mivel semmiféle előnyös ideológiai alapvetés nem rajzolódik ki törekvéseikből, ezért azok károsak. Sajnos, nincs jobb tipp, minthogy a rejtett világerőt csak is a teljes világhatalom megragadása és a tömegek minél alaposabb  pénzügyi felügyelete érdekli. Ennek érdekében próbálják elvenni az identitásunkat és a választás lehetőségét. A jótékonyság is csupán egy eszköz a kezükben. Az általuk üzemeltetett, fenntartott egyetemek a következő és az aktuális politikai réteg megszerzésére, befolyásolására és kézbentartására szolgálnak.

A globális monopolizáció kiváló példája a Facebook. Próbáljon valaki kapcsolatba lépni a vállalattal, reklamálni azért, hogy az avatar oldalát letiltották, míg a másikét nem. Lehetetlen. Nem csak diktál ez az államok felett álló szupermédia, de semmi esélyt sem ad. Ez vár ránk, ha nem sikerül a globális ügynökeiket eltávolítani a közéletből és mindent elhiszünk, amit ránk erőltetnek szócsöveiken keresztül. Ez az eszköz ráadásul egy visszhang, amin keresztül felerősíthetők üzeneteik a naivák körében. Perszonilazálható, ami hitelesíti a fals információkat a kevésbé gondolkodók számára. („A Mari/Józsi is megosztotta!”)

Kik állnak a Facebook mögött? Ki tudja rajta keresztül ellenőrizni és befolyásolni a világot? Kinek elemzik, dolgozzák fel az adatokat világszinten, amiért a hírszerzés megnyalja minden ügynöke tíz ujját? Ki korlátozza a felhasználók jogait? Miért nem vonatkoznak rá törvények? Ki finanszírozta ezt az 10-15 évig veszteséges vállalkozást? Erről nem szól a fáma.

Kétségtelen, hogy a globalizációnak nagyon sok előnye van az egyének számára, de ne legyenek illúzióink. Azok, akik működetik nem azért hozták létre, hogy a hétköznapi ember javát szolgálják, sőt. A jelenlegi háború pont azért zajlik, hogy a globális fenyegetést, a globalizálók hódítását kivédjék az oroszok és a kínaiak. Ha másképp nem, hát újabb vasfüggönyt húznak fel kelet és nyugat között és közönyösen elfolyatják az ukránok vérét.

Hamis valóság 3.0

Mindenki jogosan követeli, hogy Putyin hagyja abba a háborút, csak egyet nem vesznek figyelembe, hogy a politika törvényei alapján ez nem lehetséges. A háború a legrosszabb megoldás, nem csak a résztvevők, de Európa számára is. Azok a világstratégák, akik ezt megtervezték, ezzel is számoltak. Mi erre a bizonyíték? Pont 2014. Kevesen emlékeznek, akkor is majdnem háború robbant ki az EU és az oroszok között, mivel az USA beavatkozott és a Majdanon - 5 milliárdból - megbuktatta az orosz barát Janukovicsot. Merkel Moszkvába repült, hogy megelőzze, és sikerült. Erre jött válaszként az Amerikában véletlenül lebukott Wolksvagen óriás botránya, a Deutche Bank világrekord méretű birsága, aztán kiderült, le is hallgatják a Muttit. A megrendelők nem hagyták büntetlenül, belehajszolták a 2015-ös migrációs válságba, népszerűsége meredeken zuhanni kezdett és távozni kényszerült. Tehát a háborúnak már akkor ki kellett volna törnie, Merkelen és Putyinon múlt, hogy nem.

Adott helyzetben békét csak tárgyalásos úton lehet teremteni. De ki tárgyal egy mindenki számára nyilvánvaló bűnössel? Itt kellene a közvetlen résztvevőnek okosnak lenni. Ha az oviban egy kisfiú (vagy kislány) agresszívan reagál, akkor a legrosszabb, ha csupán büntetik. Komoly lelkierőt, higgadtságot és tapasztalatot igényel, ha megpróbálnak rájönni frusztrációja okára és aszerint leszerelni. Oroszországot meg kell kérdezni, hogy mi baja van. Illetve, idáig sem kell eljutni, hiszen a galád oroszok 8 éve jelzik, mondják, toporzékolják, üvöltik, fenyegetőznek, ami folyton süket fülekre talál. Pontosan tudható, mit szeretnének, de nincs érdemi reakció. Azok, akiknek meg kellene hallani, hol negligálják, hol nevetségessé teszik, de legfőképp démonizálják. Föl kéne fogni, hogy a világ a III. évezredre már egy nagy, közös homokozó, ahol mindenkinek az érdekeit figyelembe véve hosszú távon béke lehetne. Csakhogy a béke azoknak nem érdeke, akiknek nem üzlet. Kik és miért hagyják figyelmen kívül a világ 3. legerősebb katonai hatalmának kéréseit?

Hogy mindenki értse, jelen pillanatban nem azért folyik háború, mert Putyin háborút akar, hanem azért, mert sikerült addig a pontig provokálni, ami már elviselhetetlenné vált számára. Nem azért visel háborút, mert az agresszió a lételeme, hanem azért, mert sarokba szorult. Azok, akik sarokba szorították, tűpontosan tudták, hogy mivel lehet ezt a leginkább elérni és miként. Putyin talpát éppen annyira égették, hogy az tűrhetetlenné váljon, úgy, hogy senki ne vegye észre. Ne legyen egyértelmű, ne lehessen ténylegesen leleplezni az összeesküvést vagy cselt. Ki a francot érdekel, ha az oroszoknak rossz? Senkit.

Most Putyin tett róla, hogy felfigyeljenek rá, akár az oviban, azzal a különbséggel, hogy ez egy tömeges, halálos kimenetelű játszma. A valódi kérdés, ki a felelős érte? Az igazi felelősök tettek róla, hogy rájuk semmiképpen se vetüljön a provokáció gyanúja, hiszen nem is léteznek. Nem létezik az a társaság sem, aki kiagyalta, hogy közvetlen szomszédaikon, az ukránokon keresztül ingereljék. Hogy az ukránok prímán ne fogják fel, mivel játszanak. Az EU államok polgárai tűrik, hogy saját politikusaik elkábítsák, önnön érdekeikkel szembe vezessék őket. Legkomolyabb szövetségesük az igénytelenség és a lustaság. Az agy használata luxus, hiszen ott a médium, ami megrágva kiköpi a gondolatot, amit csak ismételgetni kell.

Hogy érik ezt el, miképp képesek megszavaztatni egy táncos komikust egy ország elnökének, miképp távirányítják még Putyint is? Na ez a titok, amit érdemes megfejteni.

A rendszer a következőképpen működik. Stratégiai tervezők, intézetek figyelik a gazdasági, politikai mozgásokat és évekkel, évtizedekkel előre elemzik a tendenciákat. A mutatók alapján látják, hogy mely területeken sérülékeny az emberiség, illetve az egyes régiók. A világ 300 leggazdagabb családjának képviselői – a világ urai és tulajdonosai – összeülnek a Bilderberg rendezvényeken és eldöntik, hogy ezek alapján mibe és hol avatkozzanak be. Semmi más szempontot nem vesznek figyelembe, csak a hasznukat. Ha éppen bele kell halni embertömegeknek, az sem fontos, csak meg legyen az eredmény. Az eldöntött tendencia mindenkire nézve kötelező és végrehajtandó, törvényességtől vagy törvénytelenségtől függetlenül. Ilyen pl. a bevándorlás is, aminek jól látható célja Európa meggyengítése és a nemzetietlenítés. Ezek a globalizáció legfőbb célkitűzései. Európa, Oroszország és Kína szembefordítása, eltávolítása, erőtlenítése valamint a nemzeti önrendelkezés és az identitások elvétele. Még a nemi identitásé is. Erre azért van szükség, mert az emberre, mint munkaerőállatra és mint bevételforrásra van csak szükség, de az önállósága nagyon zavaró, akadályozza a kizsákmányolás maximalizálását.

A tervezett lépés után a végrehajtókhoz kerül a labda. A média elkezdi démonizálni, rágalmazni a következő célpontot vagy azt, aki ellenzi a terv megvalósulását. Közben a megvásárolt politikusok mindent elkövetnek, hogy az emberek a saját érdekeik helyett pont annak ellenkezőjét érzékeljék, valamint ők is egybecsengően a sajtóval, rámutatnak a bűnösre. Az NGO-k a társadalom fellazítását, az elégedetlenséget gerjesztik és építenek fel „civil” mozgalmakat a közvélemény befolyásolására és az elégedetlenség minél szélesebb körű kiterjesztésére. Az NGO-k „szakértői” a megvett orgánumokon keresztül igazolják a célpont bűneit és alkalmatlanságát. A gazdasági szereplők elkezdik kiszorítani a pénzügyi térből az illetőt vagy azokat, akiken keresztül forrásokhoz juthat (jelenleg szankciók formájában is). Egész pályás letámadás zajlik és nagyon hatékony a végeredményt tekintve. A Kennedy merénylet és az ikertornyok lerobbantása, hogy csak a legfontosabbakat említsem, megmutatta, a módszer és a rendszer kiválóan működik, a társadalom és az emberiség védtelen ellene.  

Miből érzékelhető, hogy ez a folyamat és így működik? Az USA-t száz éve ugyan azok irányítják, miközben azt gondoljuk, hogy a megválasztott politikusok. Nézzünk egy-két elnököt, csak az utóbbi időből. Ronald Reagen egy színész volt (akár Zelenszkij). Honnan tudta volna, hogy mi fán terem a politika? Hogy néznek ki a geopolitikai összefüggések, a gazdaság miből nyeri a hasznát? Milyen társadalmi összefüggések mentén kell saját társadalmukat irányítani? Nyilván csak felületként, projektorként szolgált arra, hogy valakik rajta keresztül, a kinézetét, megjelenését használva befolyásolja a társadalmat. Tényleg azt gondolja valaki, hogy Ronald ötlete volt a csillagháború, amivel a Szovjetet belehajszolták a gazdasági csődbe? Vagy ott van Bill Clinton, aki állami egészségügyet tervezett és ígért a kampányában. Aztán mielőtt léphetett volna, Mónika lebuktatta, de olyan módon, mint egy utolsó himpellért. Ha Clinton a maga ura, nyilván elhallgattatta volna, mielőtt bármi kiderül. Lett volna hatalma és ereje hozzá. De volt ott egy erősebb entitás a háttérben, akihez képest Clinton csak egy felfújt hólyag volt és nem szeretett volna állami egészségügyet. Aztán nézzük Trumpot. Donald önállóan akart cselekedni, mert meg volt hozzá az anyagi bázisa. Őt nem a vagyonán keresztül nyírták ki, hanem nevetségessé tették a személyét, aztán letiltatták a megszólalási lehetőségeit, míg végül kihúzták alóla a választásokat és csak a legvégén alázták meg azzal, hogy az általa kinevezett bírókat sem hagyták dolgozni - a csalásokkal kapcsolatban. Hivatalos végeredmény a mai napig nem került bejelentésre, a sajtó döntött arról, hogy Biden lesz az elnök. És lőn. De kié az összes médium, tőlünk nyugatra?

A kérdés tehát az, a provokátor, a felbujtó és hergelő vagy a végrehajtó a hibás? Az, aki következetesen ott izélgette az oroszokat, ahol kiszámítható módon a legjobban fájt nekik? Akik az ukránokat azzal hitegették, hogy el tudnak távolodni az orosz befolyási övezettől? Akik az ukránok bőrével játszottak? Akik folyton lesöpörték az asztalról 8 éven keresztül az orosz igényeket? Miért nem vették őket figyelembe, amikor pontosan tudták, ez lesz a következménye? Talán, mert pont ezt akarták? Hogy Putyin a saját önkezével tegye tönkre gyümölcsöző és rendkívül jó kapcsolatát az EU-val, ami 2014-ben nem jött össze?

Jelenleg Putyin a boszorkány, akit üldözni kell, mert vitathatatlanul ráégett ez a szerep. Ha megsemmisül, örömtáncot jár majd a világ és minden kezdődik elölről. Akkor majd egy kínai politikus veszi át a helyét, miközben a valódi bűnösök dörzsölhetik ismét a tenyerüket és tarthatják a markukat. Hányszor dőlünk be ennek a színjátéknak? Miért nem fogjuk fel, hogy nem az igazságot vetítik elénk, és mindig elleplezik az összefüggéseket? Ránk erőltetik az akaratukat még egy „akaratlan” háború formájában is.

Játszunk el a gondolattal, az egyetlen megoldás az lenne, ha olyat lépne az Unió, ami nincs benne a terveikben. Pl., ha (HA) az Unió nem Ukrajnával szövetkezne, hanem a saját érdekeit nézné és az oroszok mellé állna. Na, akkor tényleg kizökkenne a rendszer és elindulna a megszabadulás vagy kitörne a III. világháború. Sajnos, a második verzió a sanszos, bár ebben az esetben Kínáé lenne a döntő szerep. A politika épp ezért ismét a mismásolásra és a pillanatnyi taktikázásra hagyatkozik majd. A résztvevők arra játszanak, hogy megfeleljenek a média és a „jóemberkedés” által elbódított tömegek elvárásainak, a képmutatásnak, miközben lejárt szavatosságú fegyvereket és be nem vethető repülőket ajánlanak fel a vesztésre állóknak. A háttérben a játékosok talán tisztában vannak vele, hogy ez a háború nem az oroszok, az ukránok, hanem a háttérhatalom ellen folyik. Olaf Scholz legutobbi nyilatkozata minden esetre reménykeltő: „A tartós európai biztonságot nem Oroszország ellenében, hanem vele együtt kell kiépíteni.”

Putyin belesétált

Egy hete zajlik az Ukrán - Orosz (világ)háború. Úgy tűnik, a vén róka elszámította magát és most nagy bajba kerülhet.

Putyin Kijevet ostromolja, de máris elveszítette a háborút, pedig tanulhatott volna a mesterektől. Az Egyesült Államok 1961-től 1973-ig véreztette Vietnámot. Első lépésként azt hazudták, hogy az észak-vietnámi hajók provokálatlanul támadást intéztek amerikai rombolók ellen 1964 augusztusában a Vietnámi-öbölben (Tonkini-öböl), mire természetesen 12 évnyi háborúval válaszolni kellett. Ezt a fake news-t legyártotta a hadsereg, aztán a média sulykolta bele az amerikaiak majd a világ összes fejébe. Egy darabig jól működött az áldozat szerep, de lassan kifogytak a munícióból és túl sok fiatal amerikai életet áldoztak fel a fegyvergyárak profitjának oltárán, hogy a társadalom meg ne elégelje. Az igazi vereséget a saját közvéleményük mérte a hadseregre, amitől az indokoltságát vesztett invázió beszüntetésre került. Közben, mellékesen, Kambodzsát (1969-1970) és Guatemalat (1967 – 1969) is megszórták.

A Vietnámi háború sorsdöntő fordulatot jelentett, hiszen ekkor vált képessé a közvélemény megakadályozni és visszavonulásra késztetni egy hadsereget. Ettől kezdve igyekeztek titkolni vagy legalább csillapítani a háborúkról kikerülő információkat, amennyire csak lehetett. A következő mérföldkő Irak 1991-es lerohanása volt, amit szintén egy áldozat bemutatásával kezdtek, ebben az esetben Kuvait lett az ürügy. Norman Schwarzkopf-ra, a hadműveleti főparancsnokra azóta is mindenki emlékszik. Mivel sikerült egy áldozatot felmutatni, ezért a média rögtön szabadságharccá, felszabadítássá változtatta az eseményeket és mindenki drukkolt azért, hogy a rossz Szaddamot a jó Amerika alaposan megruházza. Innentől rájöttek, akiknek rá kellett, hogy a jó háború az, amit a szőnyegbombázások előtt a média és a celebek is jónak aposztrofálnak. Az ilyen háborúkban nem vér folyik, csak szemetek és aljadékok pusztulnak, akiknek nincs lelke és nem fáj nekik semmi. Nem lehet őket sajnálni. Ettől kezdve mindig fel lett építve egy jó kis mitológia a kazettás bombák elé. Általában az emberiség, azaz Amerika ellenes terroristák és cégéres gazemberek ellen folyt a küzdelem. Mivel a néző nem járhat ott közvetlenül, ezért a média igyekezett megteremteni ezt az illúziót. Annyira gépiessé vált ez a klisé, hogy még az Amikor a farok csóválja... című filmben 1997-ben (!) be is mutatták. Előtte is pontosan tudta mindenki, hogy „így megy ez”, de eztán már kétség sem férhetett hozzá.  

1963-ban J. F. Kennedy-t cinikusan, a világ szemeláttára végezték ki Dallasban, mivel nyilvánosan beszélni merészelt arról, rájött egy világméretű összeesküvésre, amely mély államként regnál az USA és az emberiség feje fölött. A gyilkosság azóta sem tisztázott, azaz prímán sikerült. Az elkövetők elpárologtak, mint a kámfor pedig rengeteg szemtanú volt jelen és még filmen is rögzítették. Innentől bármit bele lehetett hazudni az emberek képébe, ezért meg is tették.

2001-ben nem az űrodüsszeia jött el, hanem a legarcátlanabb szemfényvesztés, amikor leomlottak a világ szeme láttára az ikertornyok, a fizika törvényeit is meghazudtolva. (9/11 – Az igazi konteo: https://felhom.blog.hu/2021/09/11/9_11_az_igazi_konteo) A média néhány órán belül még az elkövetők neveit is tudta, sőt azt is, hogy egy szaudi-afgán Oszama áll a történtek mögött, meg a kecskepásztorok, akik nem szívlelik az USÁ-t. Ja, nem, ez tényleg durva lett volna, ezért elnevezték őket Táliboknak, azaz tanítóknak, ami sokkal misztikusabban hangzott. Ezek az elvetemült terrorista tanítók, talán elvégezték az általánost, mindenesetre 10 évvel korábban lefeküdtek Amerikában, így alvó ügynökök lettek. Két héttel az előtt keltek fel, amikor az afgán sivatagból, térerő nélkül is rájuk csörgött Oszi. Gyorsan vettek néhány órát kisgépen, aztán belevezették az óriásrepülőket az épületekbe. Ez kb. annyira lehetséges, mint általános jogosítvánnyal pótkocsis kamiont vezetni. Mégis sok mindenki megette, sőt, azóta is elhiszi.

Putyint szinte a színrelépésétől kezdve utáltatja a média. A gyenge és alkoholista Jelcint követően, akivel azt tettek a nyugati politikusok, amit akartak, Vlagyimir Vlagyimirovics erőskezű, pragmatikus figura. Az oroszok alatta visszanyerték öntudatukat és az életszínvonaluk is nőni kezdett. Már nem lehetett Hodorkovszkijon keresztül kicsempészni az ország vagyonát, szinte ingyen. Ezzel a fickóval valahogy le kell számolni. Jelenleg azt terjesztik róla, hogy dührohamai vannak, elmebeteg, beszámíthatatlan, szóval olyan, mint Biden, csak rosszabb.

A médiauralom bárkiből képes szörnyeteget faragni. Szaddam Husszeinből is véreskezű diktátort gyártottak, akinek a neve hallatára milliárdok asszociáltak az elnyomásra és a földi borzalmakra, miközben annyi bűne volt, hogy átállt az oroszok oldalára és megpróbálta az olajat euróért továbbadni. Olajjal kereskedni azonban csak dollárért lehet, mivel a dollár egyik fedezete - a jenkik hadseregén kívül. Irak mészárlását és tönkretételét egyenes, élő adásban közvetítette a televízió. Annyira belehergelték a Föld lakóit ebbe a keresztesháborúba a gonosz ellen, hogy el is felejtette mindenki azt az apróságot, miért is kell megbüntetni egy olyan bűnért, amihez semmi köze? Ugyanis a médiahazugság az afgánokat hibáztatta az ikertornyok leomlasztásáért. Akkor mit is keresnek az amerikai csapatok Irakban? Hát a tömegpusztító atomot meg az Antraxágyút! Olyan simán siklottak át nézők százmilliói ezen az apróságon, mint az acél varázslatos elporladásán.

A háború ma már médiaesemény és eképp illik kezelni. A módszer lényege az előkészítés, az egyszerű, egybites igazság felmutatása, az áldozat megjelölése, ha nincs, akkor a demokráciát nevezik ki annak. Ezek után indul a szőnyegbombázásszerű gyűlöletkeltés, minden órában sulykolják, hogy a rossz miért gonosz és az emberiség – vagy az áldozat - mennyire veszélybe kerül miatta. Minél banálisabb és elrugaszkodottabb az egész, annál jobban működik. Sőt, ami megdöbbentőbben absztrakt, azt eszik meg a legjobban. „Az afgán kecskepásztorok repülővel mennek a földgolyó legvédettebb objektumának, a világ másik oldaláról, hogy elpusztítsák az igazságos és makulátlan amerikai demokráciát.” Milliárdok hisznek benne.

Amikor már mindenki vért hány pl. Szaddamtól (aki ügye iraki és nem afgán), már betéve fújja kívülről a legnagyobb hülyeséget, akkor indulnak meg a csapatok. Kinyírnak jó sok embert, civileket, de mindenki nekik drukkol. Imádják a nézők, ahogy rárúgják a gonosz muszlimokra az ajtót és elfogják a nyolcgyerekes, ártalmatlan családapát, akinek rátérdelnek a fejére. Az egész világ érzi, megmenekültünk. Putyin itt tévedett. Nem készítette elő a terepet a médiában, illetve nem tévedett, hanem a véleményhatalmat bitorló háttérhatalom közel sem engedte a platformhoz. Itt nyer értelmet a több, mint 20 éve tartó démonizálás. Ha egyszer majd kell, csak felerősítik. Éppen ez folyik. Putyin elvesztette a közvéleményt, amit az ukránok oldalán vetnek be, azok, akiknek kellenek az ukrán gázmezők, akarom mondani, az ukrán nép szabadsága.

Bizony, a háború az energiaellátásért folyik, az ukrán gázmezők megszerzéséért. Ha Putyin győz, akkor az övé a gázmonopólium és annak adja el és annyiért, akinek és amennyiért akarja. (Miért nem engedi az USA a  Németeknek használni az Északi Áramlat 2 vezetéket?) Ha veszít, akkor ez az óriási tartalék is a háttérhatalom birtokába kerül. Ebben az esetben Oroszország újra kapitulálhat, le fogják szorítani a térképről, tönkre teszik, megszüntetik, feldarabolják. Ezért áll mellé Kína, ugyanis, ha a medvének vége, akkor már csak vele kell elbánni és meg lesz a világbirodalom, a világkormány. Egy úr lesz és egy rendszer. Egy diktatúra. A demokrácia nevében és színeiben.

Amennyiben Putyin nyer, abban az esetben értékelődik fel a médiaháborús győzelem. Meg fogják kérdezni az idomított európaiakat; vennél gázt Szaddamtól, akarom mondani, a véres kezű, tömeggyilkos Putyintól? Hát, persze hogy nem! Jöjjön inkább az amerikai palagáz, tízszer annyiért! Ugye, micsoda véletlenek vannak? Megint úgy alakult, hogy mindenképpen azok járnak jól, akik eddig is.

Mitől világháború? Attól, hogy ismét mi, Európaiak fogunk benne padlót és a mi gazdaságainkat veti vissza évtizedekkel. Mint az elsőben és a másodikban. Most imádkozhatunk, hogy a világ mohó urai elégedjenek meg ennyivel és ne szélesítsék ki világégéssé. Ezt a harcot 2014-ben már megnyerték az amerikaiak, amikor 5 milliárdért a Majdanon megpuccsoltatták Janukovicsot.

 

Amerika ismét legyőzte az Uniót

Oroszország megtámadta Ukrajnát. Miért jutott a helyzet idáig és miként kavart bele az USA?

Amerika rémálma, az Európai Unió és Oroszország együttműködése. Ennek akadályozása mindennél előbbre való stratégiai kérdés. Ha létrejönne ez a rendszer, akkor az USA visszaszorulhatna a negyedik helyre az elsőről, ugyanis ha ez az összefogás szövetkezne Kínával is, akkor hatalmas és gyümölcsöző gazdasági egység alakulna ki, amiből az amerikaiak nem tudnának hasznot húzni. Sőt, le kellene mondani a vezető szerepről és a profit javarészéről.

Az amcsi politikusok azt az utat választották, hogy feszültséget gerjesztenek a két térség között. Első körben elkezdték erőltetni Ukrajna belépését a NATO-ba. Annak idején a kubai válság azért robbant ki, mert a Szovjetek rakétákat telepítettek Amerika közvetlen határára. Pontosan tudták, ha amerikai fegyverrendszer kerül Oroszország közvetlen közelébe, az azonnali és elkerülhetetlen provokációt jelent Putyinék számára. Ukrajnát már 2014-ben destabilizálták a mesterséges, Majdanon kirobbantott 5 milliárd dollár összköltségű „forradalommal”, ez után amerikai bábkormányok kerültek hatalomra, legutoljára egy színész, akár Ronald Reagen. A szimbolika és a párhuzam is egyértelmű, közben Biden fia, Hanter ott ül a legnagyobb ukrán energiacég elnökségében, kettős állampolgárok pedig a kormányban. Az ukrán gazdaság a „felszabadulás” után folyamatos mélyrepülésben van, az állami rendszer állandó krízisben. Ukrajna működésképtelen a demkrácia megsegítésének köszönhetően. Ugyan ez tapasztalható az Arab tavaszban részt vett arab államoknál is, amit szintén a CIA szervezett.     

Az oroszoknak erre mindenképpen lépniük kell. Ki viselné, hogy a szomszédjában egy az ellenséggel kooperáló, ingatag, könnyen befolyásolható és egyre radikalizálodó állam regnáljon? Olyan, aki minden áron azon mesterkedik, hogy az oroszok ellenségeinek fegyverrendszerei települjenek a területére? Ha Putyin szemével nézzük, akkor ez egyértelműen szuverenitási kérdés, egy nyugati támadás előkészítése, amit meg kell előzni.

Amennyiben az oroszokat sikerül háborúba rángatni a békésnek tűnő provokációval, amit ártalmatlan NATO-ba lépésnek álcáztak, akkor az EU-nak is szankcionálni kell az oroszokat vagy katonai lépéseket tenni. Most szerencsénk, hogy az Unió nem rendelkezik hadsereggel, ezt pont a NATO léte miatt nem engedtek és értelmetlenítettek el az USÁ-ból, különben már javában folyna egy katonai konfliktus az „agresszorral”. Az uniós hadsereg fúrása az Atlantisták részéről szintén azért létkérdés, mert az is az európaiakat gyengíti. Minél gyengébb Európa, annál könnyebb dróton rángatni. Ezért történhet az, hogy ezekben a kérdésekben nem Von der Leyen tárgyal, hanem Biden. Milyen hatalom az, akit oda sem engednek a tárgyalóasztalhoz? Kinek az érdekét képviseli Biden, amikor az Unió helyett hoz döntéseket? A miénket?

Hadüzenet híján megtiltották a németeknek az Északi-Áramlat 2 használatát, amivel tönkreteszik az egész Uniós energiarendszert és fel tudják hajtani az energiahordozók árát, el tudják sütni a rendkívül drága palagázt. A terv tökéletesen bevált, a szankcióktól Európa még tovább gyengül, távolodik az oroszoktól és nem jön létre a nagy egység. Amerika ismét leuralta Európát, ami nekünk nagyon sokba fog kerülni, miközben a balhét az oroszokkal vitetik el. Természetesen, ők tehetnek az egészről. Szép csendben folyik az áldozathibáztatás, az ukránok és az európaiak kárára.  Most már az is látszik, miért kellett megbuktatni Trumpot. Mert vele ezt nem tudták volna végrehajtatni.

Mit nyernek ezen az amcsik? Ismét visszaszorították a nyerő rendszert, kiszórták az elavult fegyvereiket, még tovább adósítva Ukrajnát. Elsütik a palagázt, visszarettentik Kínát és akadályozzák azon szövetségek létrejöttét, amiből nem profitálnak. Hogy mekkorát esik az európaiak életszínvonala és ebbe most mennyi ukrán és orosz hal bele, az őket cseppet sem érdekli.

Akit nem tudtam meggyőzni, annak itt a 2015-ös önvallomás egy hiteles embertől: https://www.youtube.com/watch?v=tMd71UIw1CE

Valami bűzlik Ukrajnában

A jelenlegi ukrán válság kiválóan illeszkedik a világ urainak terveibe. Sőt, ők hozták létre. Hogy miért és miként függ ez össze a német energiaéhséggel? Lássuk.

2014-ben Ukrajna komoly gazdasági válságot élt át, amit az akkori elnök, Janukovics egy elég kedvező orosz hitellel oldott meg és tette helyre a problémát. Két hét múlva, amikor már túl volt az ország a krízisen, kitört a forradalom a Majdanon. A népharag elsöpörte a Putyin-barát kormányt. Amikor győztek, Viktoria Nuland elszólta magát, hogy ez a kis akció 5 milliárd dollárba fájt az USÁ-nak. De mi köze ehhez az amerikaiaknak?

1989-ben a rendszerváltás egyik alapvető megállapodása jött létre a két rivális nagyhatalom között. Azt tartalmazta, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább kelet felé. 1997-ben már mi is csatlakoztunk a katonai szervezethez és a jenkik úgy rúgták fel a megállapodást egyoldalúan, ahogy azt folyton az oroszokra fogják. De miért derül ki mindig, hogy a bárány szelídségű és állandóan igazságos Amerika kavarja a háttérben?

Az amerikai hadigazdaság. Az Első Világháborúban ebből szedték meg magukat és szerezték meg a világuralmat. A másodikban tovább erősödtek és megkerülhetetlenné váltak a többiek rovására. Kik voltak ezek? Az Európaiak. Egyedül az európai hatalmak jelentettek veszélyt a hegemóniájukra. Franciaország és Nagy-Britannia hatalmas gyarmatbirodalomként regnált, főleg az utóbbi. Két világháborút nyertek és egyre kisebbek lettek. Nem különös? A pénzhatalmi világelit átköltözött a tengeren túlra és vitte magával megszerzett javakat. A Brit pénzügyi szivattyút az óceán túlpartjára telepítették, ami, sajnos, az anyaország erőforrásait is leszívta. A franciák pont ugyan így jártak, háborús államadóságaikért cserébe – amit az amerikaiak finanszíroztak - át kellett engedni nagyhatalmi státusukat és megelégedni a másodhegedűs címmel.  

Ha már kitört a világháború, megtették azt a szívességet, hogy Japánt is tönkretették. Ez lett a belépő Ázsia ellenőrzésére. Kína akkor még nem számított, semmijük sem volt. A tervezők nem sejtették, hogy saját mohóságuk és Kína olcsó munkaereje ekkora gazdasági potenciált jelent majd később. A fejlettebb Japán jobb üzletnek tűnt. Aztán később Dél-Koreát is bekebelezték és a mai napig megszállva tartják. Vietnámmal ez ugyan nem sikerült, azonban Kína és a Szovjetek közé sikerült éket verni.

Egyedül a Szovjetek csúsztak ki a markukból, mivel Sztalin átlátott a terveiken és pontosan tudta, hogy őt is el fogja árulni a nagy testvér. Bízott abban, ha az Oderáig elmegy, akkora területet hasít ki és választ le, szigetel el a világuralmi törekvéseken morfondírozó amerikaiak elől, amivel méltó ellenfele lehet a csillagos, sávos birodalomnak. Egy dologgal nem számolt, a technológiai hátrányt nem tudja leküzdeni. Kitört a hidegháború.

A Szovjet 1989-ben kapitulált, amikor összeomlott alatta a gazdaság. Hiába volt óriási, az amcsi pénzelit még nagyobbra nőtt. Ez a háború is békekötéssel zárult, amiben a győztes kijelentette, nem hatol be a vesztes területére, azaz nem veszi fel a volt kommunista tagországokat a NATO-ba. Csakhogy a pénzhatalom mindig többet akar és ezért folyton hazudik. Még 10 év sem telt el és már csak a Fehéroroszok és az Ukránok álltak köztük és a megcsappant orosz területek között. Egy mesterséges pufferzónát hoztak létre, hogy a galád és fékezhetetlen oroszokat – a veszteseket - elaltassák.

A pénztőke természetét a Római birodalom idejéből, konkrétabban Gaius Julius Cézár példájával lehet a leginkább szemléltetni. Cézár nem volt elég tehetős a hatalom megragadásához, ezért hitelt vett fel. Akkoriban ez ekkora mennyiségben nem számított szokásosnak. Rengeteg épületet épített, hogy tömegtámogatást szerezzen, amiből hatalmas hadsereget szervezett és szerelt fel. Nagyjából 10 légióval indult útnak (kb. 70.000 ember), ami még így is eltörpült a gallok négyszázezres serege mellett. Mégis kegyetlenül lemészárolta őket, senkinek sem kegyelmezett. Ha veszít, abba nem csak anyagilag rokkant volna bele. A hitelezők nyomása sarkalta, ahogy jelenleg Sorost is a mély állam urai. Nyilván kell hozzá némi pszichopátia, megrögzött, gátlástalan bestialitás is. A hadjárat busásan megérte a befektetőknek. Jelenleg ugyan ez a morális tartalom néz farkasszemet a békés európai állampolgárok naiv tömegeivel.

2014-ben érkeztünk el ahhoz a pillanathoz, amikor Cézár helyett a héják már nem bírták tovább türtőztetni pénzéhségüket és átlépték a Rubikont, azaz Ukrajna határait. Nem sereget béreltek, hanem forradalmárokat és sikerrel jártak. Felállítottak egy bábkormányt, ami hamar összeomlott, aztán jött a többi komprádor. Mégsem vált be teljesen a mesterterv, mert Putyin egy pillanatnyi vákuumot kihasználva visszaszerezte a Krímet. A pénzhatalom tombolt a pimaszság láttán. Oroszország nem győztesnek, hanem vesztesnek lett kijelölve. Gyorsan kiéleztek egy katonai konfliktust Európa és Oroszország között, Ukrajna ürügyén. Küszöbön állt a háború.

Miért 2014-ben indult az akció? Addig mérhetetlenül kiszipolyozták Kínát, akik szépen, békésen, de lenyúlták a technológiát és elkezdtek leválni a rabszolgatartókról. Olyan nagyra terebélyesedtek és annyira összefonódtak a tőkések érdekeivel, hogy egyelőre nem tudják őket leállítani. A hangsúly áttevődött Európára és mint Cézár esetében Galliát, itt az oroszokat kell leigázni. A birodalom természete, hogy egyre több és több területet kebelez be, hogy még többet kaszáljon. Kielégíthetetlen az étvágya. De létezik egy prózaibb oka is. 2013-ban kezdték alkalmazni a közetrepesztéses eljárást, amivel palagázt nyertek ki az amerikai talajból. Jó drágán és rendkívül környezetveszélyes módon, hiszen földrengést okozhat. Ez a termék sokkal többe kerül mint az oroszoké és sehova nem lehet eladni, csak Európába.

Az Oroszok és Európa elszigetelése egymástól már a II. Világháborúban is stratégiai cél volt. Ha nem sikerül szembefordítani, a német technológia az orosz nyersanyaggal egyesülve föléjük kerekedik. Merkel nem vállalta a felelősséget, kiutazott Putyinhoz és megegyezett vele. Ez után kiderült, Angelát lehallgatják az amerikaiak, aztán beütött a Wolksvagen botrány majd a Deutche Bank kapott olyan bírságot az Atlanti óceánon túl, ami megszűnéssel fenyegette Németország legnagyobb, központi pénzrendszerét. Merkelt megzsarolták. Új feladatot kellett vállalnia, ami elől már nem léphetett el. 2015-ben elindult a bevándoroltatás, ami egyértelműen az Európaiak kiszülését és legyengítését szolgálta, illetve át kellett verni a „zöld” fordulatot, ami hosszútávon kinyírta a németek energiarendszerét. Igazából ez is ugyan annak a tervnek egy másik változata, hiszen, ha Európa a migrációtól destabilizálódik, legyengül gazdaságilag, akkor sem tud kooperálni Putyinnal. Tehát, a Föld urai csak megtalálták a megoldást a kárunkra.

Miért kellett a német energiaszektort kikészíteni? Mert orosz gázt vásároltak. Az orosz gázt és kőolajat ki kell zárni a piacról, mert másképp nem tudják őket sarokba szorítani. Ezért megy végbe erőltetetten az elektromos autóra és zöld energiára történő átállás. (Erről korábbi írásomban értekeztem: Elektromos világháború: https://felhom.blog.hu/2021/02/05/elektromos_vilaghaboru) A zöld energiára kevésbé van szükség, mint a környezetvédelemre, mégis minden áron ezt nyomják. A nejlonhulladék sokkal hamarabb megöli az emberiséget, bele fogunk fulladni, mint a globális felmelegedés, ami egy természetes folyamat, és automatikusan vissza fog fordulni. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell tenni ellene, de nem ezekkel a módszerekkel, amire most nem térek ki, korábban erről is írtam. (Miért hazudnak a zöldek?: https://felhom.blog.hu/2022/01/12/miert_hazudnak_a_zoldek)

Jelenleg komoly háborús feszültség áll fenn az oroszok és az ukránok között. A jenkik már fel is ajánlották a németek számára a méregdrága palagázukat és biztosították egész Európát arról, hogy nem lesz gázkrízis. Csak nem megint a befektetett tőke búsás visszanyerése áll a háttérben? Nekik nagyon jól jön az energiahiány, hiszen a pénzhatalom az energiahordozókat is ellenőrzi, gondoljunk arra, hogy a dollár egyik fedezete a Közel-Keleti olaj, amit csak dollárért lehet árusítani. Szaddam megpróbált átállni az Euróra, de a szabadság- és demokráciaipar igazságos képviselői felakasztották, mint egy kutyát. Természetesen, az emberiség érdekében.

Mostanra odáig akarják fokozni a német problémákat, hogy a palagáz gazdaságtalansága fel se tűnjön. Ha Európa gazdasági motorja energiaválságba sodródik, akkor felborul az energiaegyensúly, ami az egész kontinensre kihat. Ezért sem engedik használni az Északi-Áramlat 2-t, ami készen áll a szállításra. Ügye, nem gondoljuk, hogy ekkora probléma esetén a német hatóságok ennyit késlekednének? Valaki ott gáncsolja ezt a projektet, ahol tudja. Az amerikai diplomácia már lelkesen közölte, Európa ne aggódjon, jönnek és megmentenek bennünket a nyolcszor, tízszer drágább termékkel. Még hálásnak is kellene lennünk érte. Régi trükk, okozz problémát, hozd el a megoldást és kaszáld be a kiszolgáltatott helyzetben lévőktől az extraprofitot.

Valószínűleg, a Covid válság is ennek a gátlástalan társaságnak köszönhető. Megfigyelhető, hogy számukra a normális működés hosszabb távon nem kifizetődő, ezért az életünkbe mesterséges kríziseket építenek. Korábban ezt háborúkkal oldották meg, mostanra szoft eszközöket használnak. A Covid válság csökkentette a túltermelést, bizonyos szektorokban hiányt okozott, így lehetett árat emelni. A 2015-ben indított energiakrízis mostanra érett be, így a kettőt egyszerre kaptuk a nyakunkba, az ezzel járó mértéktelen inflációval egyetemben. A gazdagok ismét gazdagabbak, a szegény pedig szegényebbek lettek. Európa erejét elszívja a szövetségese, ahogy korábban az Angolokkal és Franciákkal tette.

2022. február 13

https://www.facebook.com/watch/?v=509466837305156

Balsors kufárok

A jelenlegi politikai életben folyamatos a kampány a rivális oldalak között. Mint látható a jobboldalnak pontosan körülhatárolható a programja, családtámogatás, normalizált identitás, migráció stop és lokalizáció. A baloldal ennek az ellenkezőjére törekszik, csakhogy értelmezhető-e ez a koncepció a jelenlegi formájában?

A baloldali ideológiát Marx alkotta meg egy bizonyos Engels nevű kollégája segítségével, a XIX. század közepén. Engels arisztokrata volt, aki kiváló anyagi körülmények között élt, mindenféle erőfeszítés nélkül. Így engedhette meg magának azt a luxust, hogy Marxot is kitartsa és finanszírozza. Mint látjuk, a baloldali ideológia valójában az akkor létező társadalmi berendezkedés lebontására, valamint egyenlő és igazságosabb alapon történő újjáépítésre vállalkozott. Ez majdnem tökéletesen illeszkedett az Amerikában regnáló és terjeszkedő pénzhatalmi világ elit szándékaiba.

Engels egy olyan ideológia létrejöttében vállalt szerepet, ami egyenesen saját osztálynak és személy szerint önmaga megsemmisítésére irányult. Normális volt ez a fickó? Innen nézve nem, de akkoriban valószínűleg más perspektívában látszott mindez. Az arisztokraták beleszülettek a jóba, és a többségben lévő, de elnyomott rétegek lázadása folyamatos veszélyt jelentett számukra. Valamiképpen kompenzálni kellett őket. Egy ilyen kompenzációkeresés eredményeként jött létre Marx ideológiája, ami aztán kicsúszott az irányításuk alól. Az amerikai pénzhatalom évszázados világuralmi elképzelése az arisztokrácia kiiktatására, a hatalom elbitorlására alapult, ezért terjedhetett futótűzként az elképzelés. A szociális érzékenység, a társadalmi egyenlőség csodálatos jövőképet vetített az ábrándozók elé, a munkások, parasztok szépen lassan, de bekapták a cumit. Mivel korábban a Nagy francia forradalomban már feltűnt ugyan ez a keretrendszer – szabadság, egyenlőség, testvériség – ezért joggal gyanakodhatunk arra, hogy itt is szabadkőműves háttérmunkáról van szó, határozottabb és agresszívebb formában. Szintén a Nagy francia forradalom terméke az osztályharc elve, ami a felsőbb rétegek kiirtására irányult, csak Marxék esetében ez tudományosabban hangzott.

A tömegpusztító fegyverként bevetett V. I. Uljanov, igazolta az ideológia valódi hatását az emberi civilizációra. A dicsőséges Nagy októberi szocialista forradalom (érdemes figyelni az összecsengésre a franciával) már pontosan, célzott üzenetekkel érte el a hatását. A proletárdiktatúra kifejezés nem is rejtette véka alá, mire jött létre. Természetesen, a végrehajtó hatalmat csak azok a proletárok gyakorolhatták, akik közvetlenül voltak bekötve amerikai gázdáikhoz, Trockijon keresztül. Az ellenpólust a németek embere, Lenin vezette. A tragikus minőségű kormányzás eredményeit igyekeztek eltussolni a külföldi közvélemény előtt, amiben, időnként a nemzetközi sajtó megvett munkatársai is segítséget nyújtottak. Az ország határain belül szó szerint terrorizálták az embereket, az ukránokat majdnem ki is irtották, mesterségesen generált kiéheztetéssel.

A pénzhatalmi világelit az I. Világháborúban átvette az irányítást Európa és gyarmatai, Afrika, Ausztrália, azaz a világ jó része felett. Eltakarította az európai arisztokráciát (Hohenczollernek, Haubsburgok, Romanovok) és a szocialista emberkísérlet befejezését a II. Világháborúval igyekezett megoldani. Csak a dolog nem úgy sült el, ahogy tervezték. Adolf Hitler elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy önállóan cselekedjen és túlnőtt azon a küldetésen, amit rábíztak. Sőt, nem átallott szövetséget kötni a Szovjetekkel. Amennyiben ez a szövetség fennmarad és európai egység képződik, akkor Amerika háttérbe szorul, elveszíti meghatározó pozícióját. Utasították Sztalint, hogy vonja össze csapatait a Német Szovjet határon és kezdjen támadásba. Csakhogy ezt Hitler sem hagyhatta annyiban.

A II. Világháború végén Sztalin is felrúgta az amerikai pénzelittel kötött egyességét és abban reménykedett, hogy a csatlóssá tett államokkal együtt lesz akkora gazdasági ereje, amivel önállósodni tud. Ezért ezekben az országokban is elterjesztették a baloldali ideológiát, a vörös szuronyok árnyékában.

Az embereknek olcsó lakást, nyugdíjat, ingyenes oktatást, munkát, egészségügyi ellátást, társadalmi egyenlőséget ígértek, ha éhbérért dolgoznak, ha nem vágynak magasabb életszínvonalra. Az ajánlatot kötelező volt elfogadni, különben elég kreatívan, változatos módszerekkel nyírták ki az ellenállókat. A rendszer következménye lett a magántulajdon elkobzása, a sajtószabadság és a szabad mozgás teljes korlátozása. A piac maximális (állami) kontrollálása is a visszautasíthatatlan feltételek közé számított.

Az eleve kisemmizett és a háborúval tönkretett rétegek javarészének ez az ajánlat előnyösnek mutatkozott, sőt. A kisebbségben lévő arisztokrácia és a tőkésebb rétegeknek azonban teljes jog- és vagyonfosztással járt, ami meg is osztotta a társadalmat. Az alsó osztály nem érzett szolidaritást vagy részvétet az így tönkretettekkel kapcsolatban. Ellenkezőleg. Még gyűlöletre is hergelték őket megbélyegzéssel (kulákok, reakciósok), a folyamatos áldozathibáztatással. Ezzel el is kezdődött a szocialista embertípus kifejlesztése, az emberi méltóság rovására.

Mivel mindenki minden szolgáltatást megkapott, ezért az emberek látszólag ki lettek elégítve. Bejártak a munkahelyükre, ott azonban hatékony munka nem folyt. A káderrendszer megteremtésével, a kontraszelekció alkalmazásával - a párthoz kellett hűségesnek lenniük – a minőség, mint érték, kikerült a társadalmi, tudományos és gazdasági feltételrendszerből. A gazdaság teljesítményének visszaesése miatt viszonylag gyorsan tarthatatlanná vált a rendszer és ’56-ban már ki is tört az elégedetlenség. Innentől kezdve a lejtmenet megállíthatatlanná vált, olyannyira, hogy a hetvenes évek végén Brezsnyev már nyugatra, az ősellenséghez küldött bennünket hitelért, amivel az egész káoszt finanszírozták. ’89-ben a Szovjetek végleg kapituláltak, de ezzel a vörösök uralma nem fejeződött be.

A rablóprivatizációval az egész országot kifosztották vagy átjátszották a nyertes nyugati nagytőkének. A lényeg, a helyi éhes proletár minél jobban ki legyen szolgáltatva és ne tudjon nyugati típusú polgári réteget alkotni. Képtelen legyen tőkeerős, terjeszkedő vállalkozásokat létrehozni, azaz mindig ki legyen szolgáltatva a politikának, így folyamatosan kontrollálható marad. Ez a nyugati bűntársaknak is kapóra jött, mivel a piacaink így a fennhatóságuk alá kerültek, nem kellett konkurenciára számítaniuk. Mivel a privatizátorok, azaz az újtőkések a kontraszelektált szocialista kegyeltek soraiból léptek elő, ezért méltán remélték, hogy az új rendszerben is náluk marad a hatalom. Úgy kalkuláltak, hogy az első kormányt az általuk okozott gazdasági és társadalmi problémák megbuktatják és visszakerülhetnek az ország élére. Majdnem pontosan így is történt. Aztán, ahogy Napóleon is emlegette, beütött a kiszámíthatatlan emberi tényező.

1998-ban egy Orbán Viktor nevű fiatalember került az országunk élére, aki alaposan átlátott a szocialista szitán. Nekifogott létrehozni a nemzeti nagytőkés réteget, ami felveheti a küzdelmet a liberálbolsevik milliárdosokkal. A kísérlet majdnem sikerült, de ez a megoldás is igazságtalanságokon vezetett keresztül, így meg lehetett vele osztani a társadalmat. Ezt balról meg is tették, de a szellemet már nem lehetett visszagyömöszölni a palackba. Ezért hánynak vért a neve hallatán ma is.

Jelenleg a magyar kapitalista nagytőkések java levitézlett kommunista. Hülyén hangzana a szájukból, ha szabadságot, egyenlőséget, testvériséget emlegetnének. Szociálisan teljesen érzéketlenek, hiszen az előző rendszerben is azzal voltak elfoglalva, az volt a munkájuk, hogy a hétköznapi emberek problémáit visszahárítsák rájuk, igényeiket korlátozzák ott, ahol csak lehet. Kimagyarázzák, hogy miért nincs ez, vagy az, miért csak ennyi a fizetés, miért gyenge az ellátás színvonala, miért nem lehet korlátlanul utazni vagy miért kell 8-10 évet várni a Trabantra. Miért nem épülnek utak, vasutak, kulturális intézmények és miért mi finanszírozzuk a nyugat jólétének egy részét, az Impexeinken keresztül. Ehhez értenek.

A baloldal nem tud ígérni semmit, ami felhúzhatná az életszínvonalat vagy kidomborítaná nemzeti értékeinket. Az elmúlt 76 évben folyton külföldieknek dolgoztak, eleinte a Szovjeteknek árultak bennünket, később a rendszerváltás nevű bohózat után a nyugati vérszívóknak. Mitől lenne hazafias elkötelezettségük? Ráadásul, itt ez az Orbán nevű figura, aki szociálisan is föléjük ígért és identitáspolitikailag is magasabbra tette a mércét. A baloldalnak csak egy lehetősége maradt, a jobboldal ellentettjeként aposztrofálni önmagát. Azon az oldalon azonban csak a destrukció, a rombolás és a kiszolgáltatottság maradt. Az éhes proletárok képviselete helyett, akiket teljes mellszélességgel elárultak, főleg az LMBTQ szexuális identitás problémások és a felhergelt, irigy idióták (a görögök azokat nevezték idiótáknak, akik nem képviselték magukat politikailag) maradtak. 

Mivel a milliárdos Gyurcsány/Dobrev vezette baloldalból kapitalista nagytőkés csoport lett, így a politikai pólusok is felcserélődtek. A vérvörös jobboldal áll szemben a jobbosnak aposztrofált szociál-liberális baloldallal, ami még nemzetibb is. A régi „baloldal” a karvalytőke kiszolgálója, a globális világhatalom képviselőjévé avanzsált, akik abból remélik a hasznot, hogy a pénzhatalom az árulásért majd busásan megjutalmazza. Részt vehet az ország kifosztásában, ahogy korábban a Szovjet is ugyanezt biztosította számára. Míg a jobboldal kénytelen a helyi, bennszülött tömegeket megszólítani a támogatottságért cserébe, illetve szociális intézkedéseket bevetni, valamint a globális gyarmatosító törekvéseket lokális játékosokkal visszaszorítani. A Nyugat-Európai mohóságot mérsékeltebb étvágyú Ázsiai partnerekkel ellensúlyozni.

A jelenlegi kampányban is ezeket az üzeneteket látjuk megjelenni. A baloldalnak nevezett társaság folyton szociálisan érzékenynek (baloldalinak) hazudja magát, minden jóléti intézkedést megszüntetne, meggyőzné a választókat arról, hogy társadalmilag, gazdaságilag kiszolgáltatva jobb a rosszabb élet. Ha kevesebbet fogyasztunk, de többet fizetünk, nem magyarkodunk, a határontúliakat ismét megtagadjuk, akkor talán a szigorú amerikai mélyállam, az EU tulajdonosai, Trump kicsinálói majd megkegyelmeznek nekünk. Nem vegzálnak tovább kíméletlenül, zsebből finanszírozott sajtójukkal, politikai pribékjeikkel. A magyarok ismét elégedjenek meg alacsonyabb életszínvonallal és a kiszolgáltatottsággal, mert ennél több nem jár nekünk.

Most arra várnak, hogy a nemzet az urnák előtt kapitulál és hatalomba segíti önnön hóhérait, a baloldali, globalista társaságot. A pár száz főből álló díszes bandát, akik viszont politikai tehetségtelenségük és gátlástalanságuk ellenére, mégis baromi jól jönnének ki belőle. A kárunkra, mint mindig.

süti beállítások módosítása