2024 07 26.-án nagyszabású gálával elkezdődött a 33. újkori Olimpia, amelyet személyesen Macron elnök nyitott meg egy bővített mondattal. A francia sportról már régebben értekezni akartam, mert nagyon szimbolikus. A francia labdarúgó válogatottban elvétve találunk fehér embert, ami, persze, önmagában nem baj. De az Olimpiai megnyitóval együtt már súlyos üzenetértéke van.

A Francia gyarmatosító nemzet, nem átalják kifosztani azokat, akik gyengébbek és amit az angolok, spanyolok meghagynak nekik. Ne legyen illúziónk ez ránk, Kelet-Európaiakra is érvényes. Nem csak Trianont köszönhetjük kedves szövetségesünknek, de a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb gazdasági botrányát is. Pécsen a viziközműveket ugyanis a drága MSZP-s kormányunk (1994-1998) még a rabló privatizáció idején átjátszotta a Francia állami vízműveknek. Ezzel már önmagában óriási probléma van, hiszen nettó hazaárulás (szó szerint és átvitt értelemben is), de a java és a valóság később ráköszönt a pécsiekre, amikor olyan mértékben nőttek meg a vízfogyasztás és csatorna szolgáltatás díjai, ami szinte megfizethetetlenné vált. Mi ugyan – állítólag - nem vagyunk francia gyarmat, mégis annak néztek minket. Persze, hiszen a „rendszerváltás” nevű bohózat Nyugat-Európában úgy csapódott le, mint egy újabb háború (a III. VH) megnyerése. Nosza, itt egy friss (illetve régi és ismét) legyőzött terület, ahova benyomulnak és azt visznek el, szinte ingyen, amit csak akarnak. Évek hosszú során keresztül politikai nyomás hatására – és nem balos politikusok közreműködésével - a szolgáltatás többszörös áron visszakerült magyar tulajdonba, de jól ráfizettünk és nem kárpótolt bennünket senki a túlárazásért. Szóval, a francia mindegy hol jelenik meg, úgy viselkedik, mint egy fosztogató.

A gyarmati sorban felnőtt egyéneket az I. VH folyamán kezdték tömegesen importálni az anyaországba, mivel a fehér népesség jócskán elfogyott. Ergo, nem elég, hogy kifosztották, kizsákmányolták őket, még ágyútölteléknek is felhasználták. Hányféleképpen lehet egy embercsoportot lehúzni önző módon? Aki járt már náluk, pontosan tudja, hogy az aljamunkát ma is szinte csak feketékkel végeztetik.

De vissza a sportra. A francia válogatott nagyjából 70%-ban fekete, a gyarmatokról származó bevándorló, akiktől elvárják, hogy a nemzet érdekében jól teljesítsenek. Duschamp, a szövetségi kapitány meg fehér. A fontos olimpiai megnyitóbeszédeket is fehérek mondták. Tehát a hatalmi rendszer még mindig a rabszolgatartók kezében van, de elvárják a vállon veregetett és látszólagos egyenlőségben élő feketéktől, hogy kivívják nekik a győzelmet. Helyettük. Ráadásul, képmutató módon olyan formába csomagolják, mintha a franciaság az őshonos fehér franciákat megillető szemlélet nekik is járna. Odáig fajul a dolog, hogy a Marsiellest is egy fekete nő énekelte a nyitó ünnepségen. Egy fekete! Mi köze a fehérek évszázadokkal korábbi forradalmi indulójához?  Olyan, mintha a Nemzeti dalt egy pápua szavalná. Aztán az olimpiai lángot is két fekete sportoló gyújtotta meg. A képmutatás csúcsa volt ez az ünnepség. Amikor a rabszolgatartó szembe köpi a rabszolgákat és saját őshonos nemzetét egyaránt. Egyértelműen a HASZNOT szimbolizálta ez az egész esemény. Feketéknek üveggyöngy, a fehéreknek meg kussolás járt. Csak a profit – jeligére, miközben elégedett pofával humanitással és szeretettel álcázták magukat „jóembernek”, közpénzből. Az identitás, az európai kultúra pedig le lett eresztve a Szajnába.